Képes volt ez az ország 43 éven át beszélni arról, hogy ilyen meg olyan jó meccs volt, meg hogy milyen csodálatos gólokat lőttünk, anélkül, hogy valaki egyszer felvetette volna: „Kérem szépen, nem kellene végre megnézni azt a meccset?”
És itt nem arról van szó, hogy van egy érdekes sportesemény, amelyet a magyarországi televíziózás megszületése előtt játszottak, így aztán inkább rádiós élményeinkből rakjuk össze az emlékképeinket, hanem arról, hogy minden idők talán leghíresebb futballmeccsét éppen azok elől sikerült eltitkolni, akiket elvileg a legjobban kellett volna, hogy érdekeljen: a magyar szurkolók elől.
Továbbmegyek: hogyan létezik az, hogy évtizedek teltek el anélkül, hogy valamelyik edző egy soros szövetségi értekezleten, továbbképzésen, edzőbizottsági ülésen, TF-szimpóziumon felvetette volna:
„Elvtársak, nem kellene végre megnéznünk azt a meccset, amely a világsajtó szerint forradalmasította a labdarúgást?”
Létezik. Vagy a negédes nosztalgiázás ment, vagy a szemérmes szocialista maszatolás, hiszen a messzi múltba kellett száműzni a csapatot (amelynek mondjuk „normális” történelmi folyamatok mellett még 58-ban vagy 62-ben is világbajnoknak kellett volna lennie), szenvelegve Aranycsapatnak nevezni egy szakmai csúcsteljesítményt vagy fölényeskedve Futbóliának csúfolni a hazát és roppant hőseit ostoba focistáknak beállítani olyan kínosan buta filmekben, mint mondjuk az 1956-os Csodacsatár.
Nem, kérem, nem az a baj, hogy még mindig a 6:3 a téma, sokkal inkább az, hogy még mindig nem dolgoztuk fel ennek a sorsfordító meccsnek az üzenetét.
Hát ahhoz legalább meg kellett volna nézni, nem?
És ha a 6:3 üzenetéről beszélek, akkor itt és most, az NSO blogjában természetesen csakis a szakmai vonatkozást értem ez alatt, jóllehet volna mit elmondani az „Évszázad mérkőzésének” futballon túlmutató jelentőségéről is. Ezt a hálás témát azonban kihagyom (maradjon a hatvanadik évfordulóra is valami), és nézzük a 6:3-at, mint futballmeccset.
Barátságos mérkőzést nagyobb médiafelhajtás még nem kísért a futball történetében. A körülmények szerencsésen játszottak össze abban, hogy az egész világ nagy izgalommal várja a meccset. A magyarok 24 találkozó óta nem kaptak ki, megnyerték az olimpiát, az Európa-bajnokságot (azaz annak elődjét, a Gerö-Svehla-kupát), lesöpörtek minden komoly csapatot, amely az útjukba került. Az angolok eközben a feltalálók, a tanítómesterek büszke pozíciójából figyelték, hogy saját otthonukban immár kilencven éve képtelen legyőzni őket bármely, a kontinensről érkező trónkövetelő csapat.
És akkor jött a magyar–angol, amely a Sztálin halála után pár tized fokot enyhülő „nemzetközi helyzetben” azt is jelentette, két világrend csap majd össze, mert most már legalább a sportban létrejöhet egy angol–magyar mérkőzés. De maradjunk a focinál.
Ilyen előzmények után nem egyszerűen nyerni, de hatot lőni Angliának olyan válasz volt a kételyekre, amelyről valóságshow-s forgatókönyvírók csak álmodoznak. Kevesen tudják (hiszen mifelénk nagyon sokan nem látták ezt a meccset…), hogy az első félórában öt gólt lőttünk a Wembley-ben (az összesen így négygólos Hidegkuti Nándor egyik teljesen szabályos gólját nem adta meg a játékvezető 0–1-nél), amire soha sem volt és nem is lesz példa az angol futball történetében (persze, az idegenbeli 7–1-es vereségre sem, de most ezt is hagyjuk – bár jó lett volna megnézni azt az összecsapást is…).
És az angol csapat egészen jó erőkből állt. Ott volt a későbbi aranylabdás Stanley Matthews, a 105 válogatottságig jutó, Wolverhamptonban szobrot kapó Billy Wright (mi csak arra emlékszünk belőle, hogy Puskás cselénél kicsúszott a salakra), vagy éppen Alf Ramsey, aki 11-esből a harmadik angol gólt lőtte, de mégsem ezért marad fent a neve örökre. Hanem azért, mert tizenhárom évvel később, szövetségi kapitányként ő vezette a világbajnoki címig az 1953-ban és 54-ben a magyarok által porig alázott Angliát (a királynő őt is, mint Matthewst, lovaggá ütötte).
Tudniillik Anglia tanult a híres-nevezetes mérkőzésből. Arrafelé sok szakember megnézte a meccs felvételét (hja, a BBC élő egyenesben közvetítette a találkozót, mi több, meg is őrizte a felvételt, nem úgy, mint mi a két, Londonban járt magyar filmes anyagát), és most olyan mellékzöngékre ne figyeljünk oda, hogy maga Franz Beckenbauer nem egyszer nyilatkozta, miszerint gyerekkorában állandóan a 6:3-at nézték a tévében (az NSZK-ban!), mert az a meccs volt a futball netovábbja, maga a tökéletes játék.
Közben idehaza Kutas István már azon töprenkedett, hogy milyen jó volna a lóversenypályán futtatni a labdarúgókat, és egységes teljesítménykényszert vezetni be az ellustult sportágban. Ahelyett, hogy egy jó sörrel a kezében leült volna a filmgyárban megnézni a 6:3-at (ha a magyar verzió akkor megvolt még egyáltalán…), hogy meglássa, hogyan is kell űzni ezt a sportot. Nem, nálunk mindenki okoskodott, moszkvai és egyéb módszerekkel rontott rá a nem is oly rég még világszintű, példamutató magyar futballkultúrára, ahelyett, hogy a komplett sport- és politikai vezetés inkább a disszidens Puskás-őrnagynak könyörgött volna térden állva, hogy tessék szíves lenni hazajönni, mégsem lesz halálos ítélet, csak hadd lássák még a gyerekek közelről kicsit, hogy milyen egy futballhérosz, meg egy csapatkapitány is jól jönne a válogatottnak. Vagy, ha erre már semmiképpen sem voltak képesek, le kellett volna vetíteni néha az 57-ben sugározni kezdő magyar tévében is, hogy Kocsis Sándor hogyan szokott ollózva passzolni a mezőnyben, Bozsik körömpasszai miként gyorsítják fel a játékot, és hogyan lehet Budai szöktetését, mint taktikai elemet a tökélyre csiszolva alkalmazni a legváratlanabb pillanatokban. Ezt ugyanis tőlünk keletre és nyugatra is mindenki megtette. Komplett nemzeti képzési rendszerek épültek a 6:3 új futballjára (tudják, hátravont középcsatár, támadó fedezet, 4-2-4 – de honnan is tudnák, hiszen többségük aligha látta a meccset…) Puskás (aki nálunk csak a második legeredményesebb csatár volt ezen a délutánon, igaz a „kanadai táblázaton” most is első lett) például olyan két gólt lőtt ezen a meccsen, amelyhez csak Diego Maradona 1986-os angolok elleni duplája fogható: a kezezéses gól nálam szuperprodukció, hiszen bejött a kamu, éppúgy, mint Puskásnak a visszahúzós cselnél (persze, emez ráadásul még szabályos is volt), a nagy szóló pedig nagyjából azonos kategóriájú csoda azzal a méltatlanul keveset idézett szabadrúgás-variációval, amelyet az egymást négyéves koruk óta ismerő Bozsik és Puskás mutatott be a negyedik magyar gólnál. Öcsi két gólja között egyébként négy perc telt el, pontosan annyi, mint Maradona két gólja között a mexikói negyeddöntőben. Mindkettőjüknek ennyi időre volt szüksége ahhoz, hogy padlóra küldje az angolokat. Itt 105 ezer néző volt, ott 116 ezer… Ezek ám a nagy meccsek, nem a REAC–Fradi a ligakupában… (Puskás amúgy BL-döntőben is rúgott négy perc alatt kettőt, ott 135 ezer néző volt…)
Éppen csak belemelegednék, de a cikk máris elviselhetetlenül terjedelmes lett. Pedig csak azt akartam elmondani, hogy ha már ötvenöt év sokaknak kevés volt rá, még mindig érdemes megnézni azt a bizonyos mérkőzést. 1953-ban ugyebár csak rádión lehetett itthon követni az eseményeket, ami a maga nemében nagy élmény volt, de hallgatni és nézni egy nagy futballmérkőzést legalább akkora különbség, mint nézni vagy csinálni a…
Mint már mondtam, kint volt két magyar filmes a csapattal az angliai út elejétől a végéig, és elképzelhető, hogy jó felvételeket is készítettek, az viszont biztos, hogy ami bekerült végül Az Évszázad mérkőzése című, alig félórás dokumentumfilmbe, az egészen csapnivaló végeredmény. A futballtörténet legnagyobb meccse kapcsán sikerült egy csomó képet készíteni az Eiffel-toronyról, meg az Alpokon átkelő vonatról, de a gólok olyan kaotikusan vannak összevagdosva, ami vérlázító. A hatodik magyar találat előtt például a valóságban azt játszották a játékosaink, hogy „nem pattanhat le a labda”. A fölemelt labdát Kocsis és Bozsik is fejjel játssza meg pattanás nélkül, hogy aztán Puskás egy dekázás után beemelje a tizenhatoson belülre, ahol Hidegkuti még a földre esés előtt kapásból rúgja a hálóba… Ezt a fantasztikus gólt egészen egyszerűen nem láthatták a magyarok 43 évig. A hazai összefoglalókban valami tök más előzmény van bevágva a korabeli magyar filmnek köszönhetően, Szepesi által utólag alámondatva, érdektelen az egész.
Pedig egy világhírű meccsen született magyar gólról van szó! S hogy a gól valódi előzményeit honnan ismerem? Hát persze, hogy felvettem a tévéből 1996 karácsonyán a 6:3-at, hiszen akkor leadták. Némi fáziskéséssel… És akkor is csak azért, mert a briteknek bevillant: lehetne az egykori BBC-felvétel a kormány ajándéka a Honfoglalás millecentenáriumát ünneplő magyaroknak. Ha akkor nincs ez a gesztus és ez az ötlet a nagykövet részéről, talán még ma is ostobán tűrnénk, hogy nem is láttuk még azt a meccset, amelyre oly büszkék vagyunk. Sokan tűrik is. Három éve például lázadva leírtam a könyvemben, hogy miközben Angliában már többször kiadták a 6:3-at DVD-n, VHS-kazettán, nálunk még mindig nem, pedig elvileg nekünk érdekesebb a dolog… De annyi eszem nem volt, hogy változtassak a helyzeten. Ehhez Kollarik Tamás barátom kellett, aki tavaly ilyenkor a válogatott fehérvári edzéséről hazafelé jövet feltette a leglogikusabb, mégis csak neki eszébe jutó kérdést: miért nem adjuk ki Magyarországon is a 6:3-at DVD-n?
Tényleg… Miért is ne? Ha már 55 évig nem jutott eszébe senkinek, akkor legalább csináljuk meg mi, hiszen mégiscsak vicc ez a helyzet. Olyan, mintha áradoznánk József Attila költészetéről, fennakadt szemmel elmélkednénk a nyelvezete és a formai bravúrjai nagyszerűségén, miközben a verseit különösebben nem ismernénk, kötete pedig soha meg sem jelent volna… Dalok születtek a 6:3-ról, nagy csinnadrattával megünnepeltük a negyvenedik évfordulót a kongresszusi központban, aztán még játékfilm is készült a meccsről, anélkül, hogy bárki is tudta volna, valójában mi is történet abban a kilencven percben.
Ilyenek vagyunk. Illetve, akinek nem inge, ne vegye magára: mi Tamással kiadtuk a 6:3-at Magyarországon, mától bárki hazaviheti a meccset és levetítheti… Odateheti a korongot a József Attila kötet mellé. Köszönet mindenkinek, aki ezt lehetővé tette.
És ha már megnéztük a meccset, akkor el lehet kezdeni vitatkozni olyanokon, hogy a régi játékosok a maiakkal felvennék-e a versenyt, meg beférne-e Puskás a mai válogatottba… Tessék megnyugodni, Puskás ma is megrúgná a meccsenként egy gólját a Real Madridban, azzal pedig manapság is meg lehet élni, még abban a csapatban is. Legföljebb kicsit többet keresne, hazajárhatna a válogatotthoz javítani a 85 meccs/84 gólos átlagát, és ma már talán idehaza is adná a tévé, ha négy gólt rúgna egy BL-döntőn... Tényleg: azt a meccset tetszettek már látni?…
Rendezni végre közös dolgainkat
Ez a mi munkánk és nem is kevés…
Aztán, ha már tudjuk, mit is jelentett a világnak a múlt század mérkőzése, a legendás londoni 6:3, akkor talán majd méltóak leszünk arra, hogy készülni kezdjünk a 21. század nagy mérkőzéseire, amelyeket már a mai futballakadémistáknak kell majd megvívniuk…
Szöllősi György
)
De most őszintén..... most hogy úgyis lerágtuk az utolsó utáni húst a csontról, lehúzzuk a legeslegutolsó bőrt róla, mi lenne ha elfelejtenénk végre ezt a meccset, amit rajtunk, magyarokon kivül senki nem tart számon, merthát külföldön a tétmeccs számít, ott meg egy évvel később ugye elbukott ez a csapat?!... Egyszerűen nevetséges tisztelt Szőlősi úr hogy nem képes a jövőbe nézni, csak a múlt, ötvenakárhány év után is..... Ez már konkrétan a szánalmas kategória. Kit érdekel mi volt fél évszázada? Ahelyett hogy odaengednének a húsosfazék közelébe egy rendes újságírót, aki segítene féltárni mi a baj a magyar focival, és leginkább hogy hogyan lehetne előrelépni...Elcseszett egy nemzet vagyunk, aki nem tud túllépni a saját árnyékán. De bezzeg ha a felvidéki meccsre járók trianonoznak, az baj. Miért? Ugyanezt táplálják belénk itt is. Oké, 55 éve nyertünk egy meccset, köszönjük szépen, téma lezárva mindörökre. Az egyetlen járható út ez lenne... Mindig csak ez a szánalmas múltidézés...
Neeeeeeeeeem, ezt komolyan nem hiszem el!!!! Hogy ennyire ne vegye valaki észre magát!!
"(már csak azért is, mert itthon doctor House és gyerekfürdetés volt műsoron, így csak félig-meddig láthattam a belfasti fellépést)."
"Úgy hallom, olvasom, Önök is így voltak ezzel, kedves odahaza szurkoló honfitársaim, mármint, hogy szívesen nézték volna a magyar válogatott hősies helytállását"
Egy olyan valakinek, aki a sportújságírásból él és mégis képes arra, hogy a válogatott (ami a magyar labdarúgással együtt lényegében eltartja) legutolsó két (talán több) meccsét egyaránt ne nézze meg, mert bevallottan jobban érdekli valami gyökér tévésorozat, legyen bőr a képén számon kérni, hogy a nagyközönség nem látott egy fél évszázaddal ezelőtti mérkőzést! Ezt komolyan nem hiszem el, ha nem olvasom... Viccet akar csinálni magából, Szöllősi úr? Kérem szépen, nem kellene legalább megnézni azt a válogatottat, mielőtt ír róla, méghozzá fizettségért??
Aadam megelőztél, és még gondolom sok más embert is... Az arc az hatalmas. Annyi dologra ki lehetett volna hegyezni az évfordulót (most miért vagyunk szarok, hogy lehetnénk jobbak, a mai fiatalok valaha a közelükbe érhetnek-e Puskáséknak, miért nem/igen stb.), de nem, ennek az újságírás szégyenének a meccs meg nem nézése a legnagyobb problémája. Az ember aki úgy írja a cikkeit mostanában a válogatottról, hogy meg se nézi azt, az kér számon? Ócska DVD-reklámot csináltál, nem egy méltó emlékezést.
Amúgy meg tényleg inkább előre kell(ene) tekinteni, de ne felejtsük el a múltat sem.
Üdvözöllek Gyuri!
A cikked jó!
Egy kiegészítést tennék a cikkedhez.
Amit felvetettél, hogy nem dolgozta fel senki a magyar labdarúgó tradíció szellemi örökségét, ez nem igaz. Ti. én vettem a fáradtsgot és négy év munkájával megírtam A TRADICIONÁLIS MAGYAR LABDARÚGÁS ALAPELVEI című könyvet A4 méret, 500 oldal). Beszéltem a tradíció edzőivel (Kalocsay Géza, Baróti Lajos, Kovács Ferenc), feldolgoztam az összes szakirodalmat 1900-tól. Az információgyűjtés során kiderült, hogy elődeink szellemi ödöksége egységes játékelméletté szervezhető.
Ez a legkorszerűbb játékelmélet ma a vilgáon. A könyv bemutatja a kultúra műödésének belső mechanizmusát. Magasabb szintű tudást képvisel, mint a sikertörténetként hozsanázott UEFA rendszerű edzőképzés.
Az viszont kétségetelen, hogy a mai edzők nem tanultak az Aranycsapattól, ezért vagyunk ott ahol, vagyunk.
Értsd: elbutultak a mai edzők a régiekhez képest.
Üdv Ferenczi Attila
www.footballtrainer.hu
Ismét teljesen jó cikk. Mindenesetre jobb és hasznosabb ennél a meccsnél leragadni, mint annál, hogy ki és miért nézte a drhouse című mittudoménmit mittudoménhol. A szerző azt elég jól alá is támasztja ÉRVEKKEL. Ez nagyon fontos dolog. ÉSSZERŰ ÉRVELÉS.
Üdv
egy matematikus
Mégis hol lehet beszerezni a DVDT és mia címe ára ilyet is lelehtne ám írni
Ugy tudom ma jelenik meg es egy csomo helyen lesz majd kaphato.Kb 5000 ft.
Én örömmel olvastam a megemlékezést, én kötelezővé tenném a megtekintését minden valamirevaló edzőnek, no és nemcsak a nosztalgia beszél belőlem, hiszen a mai napig nagyon sok kiváló focistát volt alkalmam látni. Ehhez fogható futballünnepet soha!
Ez egy jó cikk
Szép dolog az emlékezés. Szép, hogy volt egyszer egy ilyen magyar válogatott. Szép, hogy volt Puskás. De...
Mikor nézünk már szembe az igazsággal??? Mikor valljuk be -mert én bizony megnéztem ezt a meccset - hogy az 50-es években egészen más focit játszottak? Miért kell 2008-ban előhozakodni egy ilyen írással? Emlékezni lehet, nem lehet, kell is. De nem szabad ma egy 55 évvel korábbi meccsre hivatkozva tanítani, nem lehet még mindig ezzel streszzelni a magyar labdarúgást. Aki látja ezeket a felvételeket, az azt látja, néhány valóban kitűnő technikával megáldott úriember passzolgat komótosan, a védőktől mit sem zavartatva, lőnek szép gólokat. Puskás visszahúzós csele nagyszerű, de azt a labdát ma egy Buffon, mit Buffon, egy Köteles 10-ből 9-szer mefogja. Miért nem lehet ezt kimondani? Mindenki láthatja... Miért nem lehet kimondani, hogy a mai magyar válogatott megverné az akkori Aranycsapatot?
De tényleg miért kell ilyen írást írni? Talán negyven évvel ezelőtt valóban taníthatott volna valamit ez a felvétel, de ma már semmit. Szép emlék és ennyi. Ideje volna szembe néznük ezzel.
Köszönjük, hogy az évforduló alkalmával összehozták ezt a DVD-t. Akár elő-előkarácsonyi ajándéknak is vehetnénk. Tényleg köszönet érte!!!
De! Hogy lehet egy ajándékot ilyen "csomagolásba" tenni? Hogy lehet egy jeles eseményről, ilyen hangvételben, megemlékezni? Ha ez a cikk az év bármely más napján születik, még akár egyet is érthetnék, de pont az évfordulón...
Az Aranycsapat napján, az Aranycsapattal kellene foglalkozni, nem pedig az azóta eltelt idővel, de ez csak az én szerény véleményem!
Amúgy, sokakkal egyet tudok érteni, hogy végre fordítsuk a fejünket a menetirány szerint és végre haladjunk előre. Építő jellegű kritikák és pozitív tanulságok mentén fejlődjünk!!
Ugyebár se azt se ezt a mérközést nem látva,csak álmodik a nyomor. Mellékesen ha nem is DVD formájában,de a mérközés már régóta piacon van. Csak utánna kellene járni dolgoknak. Hja,az iskola nem hazudik.
Magyar ember a történlemben turkál.Ahelyett,hogy a jövöt keresné. Multból még senki nem tudott maradandót felmutatni. Mi sem.
Olasz Peti: sajnos nincs igazad. Puskásék törvényszerűen sokkal jobbak voltak, mint a maiak, hiszen 5-ször-hatszor annyit gyakrolotak kis koruktól kezdve, és sokszorta nagyobb volt a konkurencia, mindenki futballista akart lenni, volt vagy négyszázezer nagypályás játékos Magyarországon a mostani 80 ezerrel szemben. Ez a helyzet. Düsseldorf, a mérkőzés Magyarországon még sohasem volt a piacon legális módon sem DVD-n, sem máshogy, angol kiadások jelentek meg korábban.
"10 hsz-ra vonatkozóan megjegyezném, hogy nagyon naív dolognak tartom a különböző időszakok összehasonlítását olyképpen, hogy erősorrendet állítunk fel. Szinte biztosra vehető, hogy Jesse Owens (atlétika), Johnny Weissmüller (úszás) időeredményei legfeljebb a serdülők között keltenének feltűnést, mint ahogy Rod Lavernek (tenisz) is max. egy harmadosztályú versenyen lenne esélye néhány kört menni. De ezek az emberek koruk kiemelkedő egyéniségei voltak éppúgy, mint később Carl Lewis, Mark Spitz, Pete Sampras, jelenleg Bolt, Phelps, Federer. Ugyanez a helyzet a focival is, csak ott nem mérhetők olyan egyértelműen a különbségek. A lényeg: az ún. Aranycsapat fényévekkel volt jobb a jelenlegi magyar válogatottnál. Magam részéről a cikket jónak ítélem.
Én mindig örömmel emlékeztem erről a meccsről ha bárhol szóba került. Aztáb kb. 10 ével ezelőtt megnéztem a mérkőzést.A röhögőgörcs és az ámulat határán szenvedtem végig a meccset.Szánalmas produktum volt.Lehet,hogy akkor ez volt a csúcs, de ez a "labdázunk mi egy kicsit aztán itt a labda most csináljátok Ti, nulla iramban foci," engem nem fogott meg.Még Hidegkúti volt az aki pörgött és egy kicsit több volt mint a többi, de összeségében kiábrándító volt !Inkább ne nézzétek meg!
Megjegyzem akkor ez biztos nagy teljesítmény volt(biztos), de engem nem ragadott magával!
Talán méltatlan belemenni a részletekbe, de... nem tudom, ezegszer megteszem.
A felvételen is látható második gólunk előtti szituáció, nem jut jobb szó eszembe, mai szemmel nézve röhejes amit az angol hátvédek produkálnak. Elképzelem, ahogyan a mai angol válogatott hátvédek, Ferdinand, Terry, Cole így álldogálnak és csúszkálnak a kapujuk előtt. Nem, ezt nem is lehet elképzelni. Más volt akkor a foci, és fenntartom vélményemet - mondom a 6-3 felvételei és más akkori felvételek alapján - a mai válogatottunk megverné az Aranycsapatot.
Ettől még igaza lehet tengitnek, az Aranycsapat mégis fényévekkel volt jobb a mainál. Az akkori viszonyokat figyelembe véve igen, azt figyelembe véve, hogy mit értek el, igen.Bizonyos szempontból igen, de más volt a foci, és jóval de jóval kevesebb a korabeli konkurenica. Példának álljon itt néhány mérközés 1955-ből: Norvégia–Magyarország 0:5, Svédország–Magyarország 3:7, Dánia–Magyarország 0:6 , Finnország–Magyarország 1:9 De hol volt akkor annyi szovjet és jugoszláv utódállam, mint ma, hol voltak a törökök, a görögök, hol az ázsiaiak, hol az afrikaiak? Nem kell magyarázat... ezt úgy gondolom mindenki érti. Ilyen nemzetközi konkurencia mellett könnyebb volt eredményeket is produkálni.
Ettől még büszkének kell lennünk Lórántra, Bozsikra, Kocsisra, 27 éves vagyok, és fejből tudom az Aranycsapat tizenegyét, és ez így természetes, de akkor is állítom, ma már csak szép emlékként kell kezelni a 6-3-at, és nem többnek.
De Tengi hozzászólásával is egyetértek és igaza van,de akkor sem hinném ha ma egy 18 éves fiatal megnézi ezt a meccset és napokig nem jön álom a szemére a nagy élménytől!Tenginek ezért is igaza van.Ne hasonlítgassunk,csak emlékezzünk...a videókazettáról meg mondjuk azt a gyerekünknek,hogy szétrágta a kutya!
Én bevallom, nagyon szívesen emlékezek vissza erre a 6-3-ra. Azonban azt már nagyon nem szeretem, amikor emlékeztetnek rá, hogy emlékezzek rá. Pláne ha ezt egy olyan ember teszi – és ez nem megbántás akar lenni, hanem tény –, akinek a cikkei általában arról szólnak, hogy vagy azért nem látta a magyar csapat éppen aktuális mérkőzését, mert egy szappanoperát nézett, vagy pedig azért, mert egy másik országban, egy másik meccsen boldogan fényképezkedett az egyik angol játékos családtagjával. Ettől függetlenül ha alkalmam lesz rá, akkor mindenképpen megnézem majd a felvételt, ugyanis engem – szemben a cikk írójával – érdekel a magyar válogatott (a régi is, és a mai is).
Olasz Petinek is igaza van.
Milyen jó oldal.Mindenkinek igaza van!Szép volt Aranycsapat.Büszkék vagyunk rátok.A képeket szívesen nézegetem,de mozgófilmből nem kérek!:)
Én is láttam a meccset, ha emlékezetem nem csal a köztévé vagy a Duna tévé többször le is adta. Mai szemmel nekem is unalmas és nagyon lassú meccs volt.Ráadásul jóval kevesebb kamerával vették, és a kommentátor is az ötvenes évek stílusában mondta a szöveget, ami a maiak után eléggé idegesítő.
De nagy kiábrándulás volt nekem a 70-es évek meccsei is, amit talán az Eurosport adott le a 2006-os vb előtt, közöttük vb elődöntők és döntők. Lassú kocogás, néha beiramodás, aztán megint mindenki áll. A vezető gól után a hátvédek és középpályások a félpályáról is hazarúgták a labdát, amit aztán a kapus hosszú másodpercekig ölelgetett.
A sport sokkal többet fejlődött, mint pl. a film. Ma még élvezet lehet megnézni egy 50-60 évvel ezelőtti filmet is, de focimeccset már nem.
Ez már nem sport, hanem történelem, nem a futballt kell néznünk a 6-3-ban sem, hanem a múltat, ami már nem jön vissza. Erre pedig elég az a pár perces összefoglaló is.
Ui: kiváncsi lennék, ki áll a kiadptt DVD mögött. Nem lennék meglepve, ha a blogíró is közöttük lenne. 5 ezer forintot kérni érte nagy bátorság, amikor szuperfilmeket frissen kiadva 3 ezerért árulnak.
NI 'ma, mire ez a takarozas? se nyiltan-s csukva se! mitol feltek? Kutastol? onnantol nincs foci+hatrabrol!Nyiltan nemakarodsztok megnyilvanulni amig lenem hamozzatok a kozvelemenyt? Milyen "FASZA GYEREKEK" vagytok? Feltek hogy megbantottok nemely ivadekot? S hogy a kisz-tagsagi konyvetekel mitt csinaltattok azt nem tudom! "Rendszer" valtas volt vagy 20 eve, erre most jottok elo ilyenel?!
Csak arra próbáltam rávilágítani - úgy tűnik, sikerrel -hogy a különbözöző korszakok összehasonlítása teljesen irreális, hiszen merőben más feltételek mellett készültek mondjuk ötven éve, mint ma. Gondolok itt a tudomány (pl. orvosi), a technika (pl. úszódresszek, teniszütők stb) fejlődésének sportra gyakorolt hatására, de OlaszPetihez csatlakozva a megnövekedett konkurrenciára is.
Nemely hozza szolonak: Akkor OLYAN VOLT a FOCI!! AMIBEN a LEGJOBBAK VOLTUNK! S ANNO nem rohangaltak emberek 10mp alatt 100 metert, nem ugra-bugraltak 2.30cm felett! nem usztak 100m 1 perc alatt........csak ennyit az ossze hasonlitashoz! JA + valamit: ANNO ez a merkozes a VILAGON, ISMETLEM A VILAGON az EVSZAZAD MERKOZESE VOLT! Csokoltatom a sok hurka gyurkat! es alabda kerek volt, nem kocka!
tengit!
Igazad van,hogy akik regebben sikeresek voltak egy adott idovel,tavval.. azok most nem lennenek azok.De ha azok az emberek most elnenek,akkor a tehetseguk,szorgalmuk,edzesmodszereik,hozzaallasuk miatt most is a legjobbak lennenek.Igy van ez az Aranycsapattal is.Ok annyira tehetsegesek voltak,hogy siman felvennek a mai ritmust,taktikat, es vannak annyira akaratosak,hogy napi 10 orat edzenenek!!!Nezd meg mennyit edz egy uszo,egy futo,egy kajakos es mennyit egy hazai focista!!!NA ezert nem vagyunk az elvonalban.
Amugy a dvd ugy tudom olyan 5000 ft es egy csomo helyen lesz kaphato
Nem hiszem, hogy a cikk szerzője arra utalt volna, hogy MA nézzék a szakvezetők olyan szemmel ezt a meccset, hogy tanulni lehet belőle, hanem, hogy régen KELLETT VOLNA. Csak ugye senkit nem érdekelt ez akkoriban... Szerintem ma már nem kell semmi videofilmet nézni, legfeljebb a '98-as illetve a 2008-as holland válogatottat, mert AZ A FOCI. És Koeman nem véletlenül játszat lapos sokpasszos játékot a magyarokkal, jó irányba tendálunk.
Dr. Boloni!
Szerintem mi teljes mértékben egyetértünk.
az egeszhez annyit szeretnek hozzaszolni hogy,igenis erdemes lenne megnezni a meccset es en is gusztustalannak tartom,hogy evtizedeken at alig lattak a magyar szurkolok!Meg kene nezni,viszont mar csak ugy mint ahogy megnezzuk videon a gyerek elso szuletesnapjan keszult felveteleket(mikor belefejelt a tortaba stb...)De semmi masert nem kene!Az akkori futball nem volt elegge felgyorsulva a mostanihoz kepest,viszont az is igaz,hogy a jatekosok ezerre tobbet tettek azert hogz az a bizonyos 6. gol elott ne essen le a labda a fure hanem csak a levegoben jatszadozzanak.Ezert volt jo az akkori csapatunk e a hihetetlen gyors gondolkodasok miatt a palyan.azokat a cseleket eloszor at kell gondolni mielott vki megcsinalja...azt meg senki ne mondja hogy PUSKAS a visszahuzos cselrol almodott a meccs elott egy angol hotelben!Tehat azt mondom hogy egy kispalyas labdarugo meccsen ma is nyerhetne az ARANYCSAPAT a mostani szegyencsapat ellen,de egy nagypalyas meccshez kotve hiszem hogy lenne kozuk...
A masik dolog,hogy akkor egyszeruen azert volt jobb a focink mert a gyerekeknek volt hol gyakorolni...ma lemesz egy jatszoterre es ha megvan a halo a focikapun akkor osszeteheted a ket kezed...nincs egy normalis GRUND ahol a gyerekek rughatnak a jobbnal jobb labdakat a jobbnal jobb jatekosok mezeiben...ennyi...nincs ami vonzza a sracokat...nincs hol focizni csak egyesuletekben ahol eloszoris kirohogik majd hazakuldik hogy nincs ott mit keresnie...nincsenek meccsek a jatszotereken ahol az edzok nezhetnek kikbol lehet vmi jatekos fele...mert persze ahogy irtam nincsenek normalis jatszoterek!
A lenyeg az egeszben,hogy en jelenleg angliaban vagyok es hihetetlen hogy ahol egy tenyernyi zold fu van ott van 2 focikapu is...es nem London kozeleben elek...masik fontos dolog hogy jelzem hogy egy 100000es varosban lakom ahol az iskolamban fuves nagy focipalyan focizunk tesi oran...termeszetesen stoplis cipoben becsuszva a masiknak,es a vegere mindenki saras...fociznak reggeltol estig mindegy hol mindegy mivel es nem erdekli oket hogy anyuka milyen merges lesz egy lyuktol vagy egy nagy koszfolttol az uj nike polon!
kerdem en,mit varunk el a futballtol hogyha esely sincs a fejlodesre normalis letesitmenyek es erdekeltseg nelkul...
a masik dolog meg hogyhamar nem megy nekunk vmi akkor minek eroltetjuk...menni ment PUSKASek alatt,de ma mar nem megy akarhogy is nezzuk mert nincs se alazat se akaras a jatekosokban,csak szelesebb a vallnal az arc...
mert nem inkabb olyan sportba olunk penzeket amikben mi vagyunk a legjobbak,pl:vizilabda kajak-kenu...itt angliaban a Kriket nevu jatekban nem keves penz van,pedig mikor idejottem es beleneztem totalisan nagy baromsagnak nezett ki...rajkjuk a fociba a felet a penznek a masik felet azokba a sportokba ami megy is es akkor sose lenne kerdes hogy azokban a sportokban ki lesz a legjobb a vilagon...magyarorszagban egy vizilabda utanpotlas szakosztalyban 200 gyerek van...aki mindegyik vizilabdas akar lenni...erdekli oket,ez az ami korul forog az eletuk..tudjak hogy az edzes kemeny,de kozben egesz nap azon vannak rajta hogy vegre mar az uszodaban legyenek lent mert egy jo kozosseg es szeretik amit csinalnak...hihetetlen hogy itt iskolai kinti fuves focibajnoksagok vannak...otthon egy helyen sincsen iskolai vizilabda bajnoksag ami minden iskolat magaba foglalna...es nem csak az jatszana aki amugy is vizilabdazik hanem igenis ugyanugy mint ahogy itt is mindenki a focit otthon is mindenki jatszana a vizilabdat...a vizilabda utanpotlas egyesuleteknek akiknek 200 jatekosuk van mas mas korcsoportbol sirnak a jo labdakert hogy normalis felszerelesekkel dolgozhassanak...
Kicsit hosszura nyult a mondokam,de sztem erdemes elgondolkozni hogy mit varunk el magatol a magyar sporttol ha annyit se teszunk meg hogy egy este is lampaval kivilagitott betonos kispalyas focipalyat epitsunk valahol mint ahogy az megvan Horvatorszagban egy Splittel szemben levo varosban(egy fo utcaja van...a mellek utak max 100 meteresek...)ahol egy 10 eves kislany ugy rugja a fuled melle a labdat a kapuba hogy behuzod a fejed es a kezed meg se mozdul a labdaert...10 eves kislany...es nem azert mert reggeltol estig a varos "hires" fociklubjaban gyakorol...hanem mert elvezi es mindenekelott fontos hogy tudja HOL elvezni!!!
Klassz !
Teljesen felesleges összehasonlítani az akkori focit a maival - már abból a szempontból, hogy mi lenne az Aranycsapattal, ha ma lépnének pályára. Sajnálom, hogy rengeteg hozzászóló még mindig ezt teszi, nekik ajánlanám Végh Antal könyveit, biztos örömmel fogadják majd.
Ugyanakkor nem tartom tragédiának, hogy itthon nem lehetett látni azt a meccset (persze könnyen beszélek, én elég fiatal voltam, amikor már megtehettem), maximum szimbolikus jelentősége volt. Azért lássuk be, hogy az Aranycsapat további kb. 50 meccséből (aminek azért majd' fele itthon volt) is bőven lehetett tanulni, le lehetett vonni a szükséges tanulságokat - és ezt meg is tették.
Itt szerintem alapvetően két dologról van szó. Maga a meccs már csak, mint történelmi kuriózum nézhető. Én felvettem 96 karácsonyán videóra, érdekes, de mai szemmel nézve a játék kényelmes, alig van test-test elleni párharc. Szakmailag nincs sok értelme.
Az másik dolog, hogy Magyarországon gyakorlatilag a 10-es évektől kialakult egy sajátos magyar stílus. Alapvetően egy sokpasszos, folyamatos helycserékre épülő játék. Akár az olasz catenaccio, a német erőfoci stb. A gond az, hogy míg ezek a sikeres országok saját stílusukat az évtizedek során folyamatosan tökéletesítették, illetve a gyerekek már ezt sajátították el egész kicsi koruk óta. Nálunk 54 , majd 56 után a "magyar stílus" egyrészt politikai, másrészt szakmai okokból fokozatosan elhalt.
Abból a szempontból érdekes talán érdekes lehet a meccs, hogy hová fejlődött volna a magyar foci, ha nem hal el a jellegzetes "magyar stílus". Szerintem leginkább a mai Arsenal stílusára emlékeztető stílusú lenne.
A futballedzők kb annyit tanulhatnak abból a meccsből, mint a síugrásból. Teljesen más sportágot játszanak most, mint akkor. Inkább tettek volna fel pár kérdést Fergusonnak...
"a mostani szegyencsapat ellen"
elgurult a gyógyszered?
Kedves Szöllősi Úr! Egyetértve sok előttem hozzászólóval, remélem, a DVD kiadásával befejezte a "szellemjárta kastély beléptidíj ellenében való mutogatását". Biztosan jól hozott a könyv a konyhára, és a DVD is belefér, természetesen. De ez az ingyenreklám, ez egy kicsit kiverte a biztosítékot.
A másik: a 6:3 történelem, semmi több. Mohácsból vagy Eger ostromából sem tanul túl sokat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Akadémián tanuló hallgató. Helyén kell kezelni a múltat, nem olyan nehéz. MÁS LETT A VILÁG.
A harmadik: a futball is csak egy szakma, egy ágazat. Voltunk mi már másban is jók, például valaha az egész világot elárasztottuk Ikarus busszal meg meggybefőttel. Mégsem tukmálnék senkire ragacsos nosztalgiával átitatott dokumentumfilmet az elavult béna 70-es évekbeli iparunkról.
T. Szöllősi úr! még egy apróság: ha bárki rendezni akarja a (közös) múltat, azt magában tegye, vagy egy pszichológus társaságában a bőr díványon. Ne idegesítse fel azokat, akik nem azzal töltik a napjaikat, hogy a köldöküket nézik vagy a homokot, ahová a fejüket dugták.
A srác csak heccel, eza "ujságirás" manapság, bocs bloggolás pénzér.
Meddig lehet ebböl az eredményböl még élni.Azért nem változik semmi mert mindig ezt a mecset szajkázák az ujságirok.
A mai magyar gyereknek gyakorlatilag nincs eselye olyan vagy csak ahhoz hasonlo focistanak allni, mint az Aranycsapat barmelyik jatekosa volt. Sajnos amig a focipalyakat tuntetunk el Interspar aruhazert, vagy egyeb bevasarolokozpontert, es nem epul helyette masik sportkomplexum, akkor mirol beszelunk. En egy 25 ezer lakost szamlalo varosban szerettem volna minnel nagyobb focista lenni a gyerekkori barataimmal egyutt. Minden nap iskola utan, ill hetvegen estig jatszottunk, vagy csak szerettunk volna fuves teruleten. A varosi center palyan addig tartozkodhattunk 12 evesen nem egyszer mezitelen labbal 40 kilosan, amig jott az elnok autoval es le nem zavart minket a palyarol. Kesobb a palyagondnok vette at ezt a szerepet es az utolso mondata az volt, hogy ha legkozelebb meglat a palyan le fog loni. Kerdezem en milyen kart okozhattam annak a palyanak a fent emlitett parametereimmel. Majd el felejtettem irni az edzopalyarol, ami nyaron porzott es kopogott rajta a stoplis olyan kemeny volt. Hosszu evekig nem locsoltak, ezen a palyan toltottem 5 evet, nap mint nap. Edzoim szerint nem voltam ugyetlen jatekos. Ha nem esett az eso, minden nap rosszkedvel mentem fel erre a palyara, viszont a labdaszerete ami meg edzes utan is ott tartott azon a palyan, ahova a kutyamat sem engednem fel, nehogy kitorje a labat valamelyik fucsomoban. Ha 5 ev alatt korulbelul evente 10 meccset jatszottam a serdulo csapattal szombaton es vasarnap az ifivel a center palyan akkor sokat mondok de nagyon. Sajnos olyan korulmenyek uralkodnak a mi mai labdarugasunkban, hogy tobb mint neveteseges. Kocsiseknak az volt a szerencsejuk, hogy nem oriasi koltsegvetesi hianyokat felhalmozo klubokban nottek fel, ahol a vezetoseg mentoovkent eladja a sportletesitemenyet egy ujabb arhuznak es annak a parkolojanak. Ebben a varosban NB II es csapat volt, csak az akkori MTK fiokcsapat a Bodajk tudta felul mulni a mi csapatunkat jo par eve. Azota NB II/bol megye 1.osztaly majd vissza NB III es ezutan mar megye III. osztaly sincs, hiszen felnott csapat teljesen megszunt letezni. Ami oromteli, hogy legalabb a gyerek akik meg jatszanak azt hiszem a megyei serdulo es elokeszitoben, talan meg ifiben is, ok legalabb ralephetnek edzesen a center palyara igaz minden jovokep nelkul, csak ezt meg ok nem tudjak. Szerintem mindenki az olvasok kozul, aki focizott valaha barmilyen osztalyban, fel tudna hozni ilyen es ehhez hasonlo elkepeszto peldakat. En azt mondom, hogy oruljunk, hogy van egy olyan valogatottunk, amely most megint csak kedvelt a szurkolok altal, viszont ez a csapat nem oldja meg azt az elhatalmosodni latszo problemat, mely szerint rengeteg klubvezeto oriasi hozza nem ertessel teszi a dolgat nap mint nap, legyen szo csak egy falusi focicsapatrol, vagy akar egy elvonalbeli klubrol. Szerintem ez lenne az elso lepcsofok, hogy valamilyen ellenorzo, egyseges es hatekony rendszert kellene letrehozni a hozzaerto MLSZ-nek, amely segitsegevel megelozhetoek lennenek ezek a problemak. 20 evesen 3 terdmuteten estem at, mert a betonpalyat kellett valasztanom egesz kiskorom ota ahhoz, hogy az almaim teljesuljenek. A harmadik terdmutetem utan, azzal viccelodtek a csapattarsaim, hogy kezdek hasonlitani a Lothar ex szovetsegi kapitanyunkra, ill a Ronaldora. Sajnos nem foci tudasban, hanem a terdmutetek szamaban. Sorolhatnek meg olyan peldakat is, hogy peldaul megyei elso osztalyban bizonyos jatekosok tobb mint 70 ezer forintert jatszanak havonta, plusz meccs penz. Nem tudom elkepzelni, hogy volt ilyen vilag, hogy volt ilyen foci kozeg az Aranycsapat idejeben vagy amikor ok meg csak serdulok vagy ifistak voltak. En is Angliabol irom kb az 5. hosszaszolasomat az elsot ebben a temaban. Nekem az elso napomtol sirhatnek van, hiszen meg a 10. osztalyban is gondozotabb a falupalyaja, mint ahol en lehuztam 5 evet. Akar merre jar az ember, oriasi focipalyak halokkal tobb kapuval felszerelve, vagy mufuves nagy palyak kulonbozo meretu kapukkal halokkal felszerelve, a nap 24 orajaban ingyenes hasznalatra. Azt hiszem ilyen viszonyok kozepette, az otthoni edzoknek es managereknek is egyszerubb dolga lenne a tehetsegek kivalasztasaban. Szeretnek egy rovid mondatot idezni Sepp Blattertol - "Football is mirror of society." Tudom nem tul bonyolult de annal inkabb mindent magaban foglal. Sajnos eleg borus ez a tukorkep a tarsadalmunkrol. Annyira kiabarandito ez az egesz focikozeg itthon, tisztelet azoknak akik oriasi alazattal tesznek ez ellen, csak sajnos ok szembeszellel pisilnek. Ilyen korulmenyek kozott maskent neztem meg anno azt a felvetelt a 6:3-rol. Kb 13 ev magyar foci szerelem mondtam azt, hogy eleg volt. Sajnos egyre tobb ember mond egyertelmu NEM valaszt arra kerdesre, hogy szereted, vagy koveted a magyar focit. Ezt a velekedest jo par evvel ezelott meg picit furcsaltam, most mar aterezem a miertjet!
Es akkor, hogy meg inkabb a temahoz kapcsolodjak, minden tiszteletem annak a csapatnak, hiszen itt kint joval tobbet jelent az a meccs, mint ahogyan otthon azt gondoljak, illetve itt par hozzaszolo. Majdnem minden korosztalybol talaltam mar olyan embert, aki hallott errol az eredmenyrol, vagy netan meg latta is valamilyen formaban. Viszont amiert vedenem az elmult 25 ev legnagyobb labdarugoit, illetve csapatait az a kovetkezo indok lenne. Nezzuk meg pl 86 angol argentin, d akar nemet argentin felvetelet! Maradonat hanyszor rugtak agyon? Hany faultot csinaltak ellene? De megnezhetunk ma egy angol meccset is, pl John Terry, felelmet nem ismerve, veti bele magat minden merkozesbe. Ilyen nem volt akkor anno. Es a Pelet is tisztelem tenyleg, de azert ot sem fault-toltak olyan surun...
Természetesen jogos az észrevétel, ami arra vonatkozik, hogy tulajdonképp úgy hozsannázzuk ezt a meccset 55 éve, hogy nem is láttuk. Azért nem teljesen persze, mivel az akkori a magyar futball-szakma tudta, ismerte és előidézte mindazt, amit mások ebből a felvételből tanulni akartak és tanultak is.
De mindez már a múlt, a futball szempontjából kifejezetten régmúlt. Nem csak a meccs, nem csak az akkori foci, hanem az a probléma is, hogy nem láttuk. Már nem számít. Amit mai fejjel ebből a meccsből le lehet szűrni (én kétszer is végignéztem, mivel amikor annó a kilencvenes években leadták a tévében, akkor felvettem) az két dolog: 1) a foci azóta iszonyú sokat változott, az iram, a fizikum és a védekezés leginkább egy sörmeccsre emlékezteti a mai szemlélőt, 2) Puskásék technikailag és taktikailag is messze a mai fiaink fölött voltak. ez utóbbiból elsősorban a technikai tudásuk az, ami ma is ámulatra ad okot, de ne legyen kétségünk, ha hirtelen időutaztatnák ide valamelyiket, mint kész játékost, akkor leginkább cirkuszi mutatványnak lennének jók, mert a mai védők megennék őket reggelire. mindez nem kisebbíti az érdemeiket, eszem ágában sincs ilyet mondani. de hogy ma már (hangsúlyozom: ma már) semmit nem tanulhat a szakma ebből a meccsből. akkor mi voltunk a legjobbak, tőlünk tanult a világ. ma már más a foci, mások a legjobbak. tőlük kell tanulnunk.
persze, aki még nem látta a meccset, az mindenképp nézze meg, érdekes.
cuhingl: dehogyis van még vége a bőrlenyúzásnak. Szerintem még jön az Aranycsapat-bögre, emlékpóló, karácsonyfadísz stb. Pár éve forgalomba került az "Aranycsapat borsorozat", 4 üveg bor kb. 16k-ért, szerintem ezt is folytatják. Aztán még jön a sztori megfilmesítése (ezt az egyet azért nem bánnám), videojáték, mesekönyv.
Bekele: én is Angliában élek, egy kb. 300 ezres városban. Nos, a város legalább egyharmada (!!!) zöld terület, ahol nemcsak a kutyások andalognak, hanem sportolnak is a fiatalok (pl. kb. 200 m-re tőlünk is van egy hatalmas park, ahol hétvégente megy a foci (néha rögbi vagy krikett is), még ilyen ocsmány időben is. Nem mellesleg az angol újságok nem azt szajkózzák/szajkózták minden nap, hogy "de hát mi 66-ban világbajnokok voltunk", hanem kiutat keresnek/kerestek a sikertelenségből. Úgy látszik, Fab Capelloval jó úton haladnak.
Tekintsük ezt a cikket beharangozó reklámszövegnek és rögtön a helyére kerül.
Ma ugyanez az úr csak annyit írna egy ilyen meccsről, hogy egy tétnélküli barátságos meccs, feltehetően inkább a gyereket fürösztené ahelyett hogy megnézze.
Viszont magát a meccset nem a mai meccsek szemszögéből kell nézni. Nyilván kisebb az iram, a játékosok nem tépik le egymás mezét, és nem rugják agyon egymást -- inkább fociznak.
Őszintén sajnálom, aki nem képes élvezni a régi idők fociját, és képtelen megérteni Hidegkuti, Puskás, Bozsik, Kocsis játékának naygszerűségét.
Sok a butaság itt. Rengeteget tanulmányoztam ezt a kérdést, és a helyzet az, hogy mondjuk Kubala még ötvenévesen is levert minden akkori akkori Barcelona-játékost lábteniszben, és több ütemmel gyorsabban játszotta a futballt a maiaknál. Akik látták Puskás és Van Nistelrooyt is közelről azoknak nincs kétségük, hogy melyikük volt a jobb, komplexebb futballista. Bizony, mondjuk Budai konkrétan is gyorsabb volt mint például Fehér Csaba, de Lantos is lőtt úgy, mint Roberto Carlos, Puskás lényegesen jobban, mint például Ronaldo. Km/órában. Pontosságban pláne. Komoly szakemberek (például éppen az említett Sir Alex) mindig mindenütt elmondják, hogy Puskásék jelentették a csúcsot. Rinus Michels a totális futballt az Aranycsapat játékának mintájára építette fel. De most nem megyek bele, mert végtelen nyilatkozatot, példát említhetnék, de minek, amikor itt sokan minden valóságalap nélkül szajkózzák, hogy ilyen lassú, meg olyan élvezhetetlen. Ezek nagyjából azok, akik egyébként nem is látták. Számokban, labdaérintésben, futásban, sebességben is jobb, gyorsabb az a játék a mai élfutball átlagánál, ezek mérhető, egzakt dolgok.
Szóval, csak azt akartam mondani, hogy az objektív, mérhető tényezőkben is jobbak voltak természetesen Puskásék mnt ma bárki. De ami a futball lényege, a nem mérhető képességek, nos, abban voltak csak igazán jók. Az őket lefitymáló hozzászólók arra hasonlítanak, mint aki azt mondja: Mozart gyenge zenész volt, elektromos gitáron nem is tudna játszani.
szerintem csak azert irtad a cikket,mert hasznod van a DVD-bol!!! Igy ingyen reklamot csinaltal,egy sztori moge bujva. De tisztelet mert okos vagy!
Remélem is hogy "lehúznak" róla még több bőrt, mert '89-ig nem nagyon foglalkoztak velük, miközben a világ többi részén ünnepelt sztárok voltak, addig itthon semmibe vették őket!
Szöllősi úr! Remélem folytatja a további kiadványok szerkesztését, több százezer ember nevében beszélek!
Annak a 10-20 embernek akinek nem tetszik a dvd, illetve a könyv, nem kötelező megvásárolnia!
Kugler Károly: "... több százezer ember nevében beszélek" innen itthonról, egyedül! LOL
Szia Gyuri!
Én vagyok az öreg cimbora, érdeklődnék, hogy hol lehet kapni a dvd-t, mert vennék úgy harmincat!
Amúgy kiakadás, amit művelsz, tudod úgy-e? Jó kis cikket kreáltál a reklám köré, sokan ették is, mint a kanalas orvosságot. Te, komolyan mondom, én meg most fogok leszokni Dr House-ról, meg úgy a tévézésről általában. Még a magyar válogatott meccseit sem fogom nézni, maximum elolvasom a te értékelésedet, mert annál szórakoztatóbbat most úgysem tudok! Mellesleg van egy újabb dvd tippem számodra (remélem, nem nyúlják le a fórumon). Lehetne mondjuk Bloggerek zsebkönyve vagy Blogkalauz stopposoknak. De hát kinek is magyarázok, ki tudsz te találni valami frappánsabbat, aztán meg valahogy becsomagolod az 54-es vb döntőbe. Szerintem megoldod, de a lényeg, hogy ne hagyd abba, mert nagyon jól csinálod! Komolyan!
Ami az aranycsapatot illeti, az összehasonlításokba azt mondom, nem kéne belemenni, főleg nem km/órákban. Ha reálisan közelítjük meg, lehet, hogy öngólt lőnél… Egyébként pedig meggyőződésem, hogy sokat lehet tanulni az aranycsapattól a jelenlegi focistáinknak is. Hogy csak néhányat említsek a teljesség igénye nélkül-stílust, vagányságot, kitartást és a labdarúgás szeretetét-már ha ezeket lehet tanítani. Igenis, nézze meg mindenki, aki futballal foglalkozik, mert benne van minden szépség, amiért ma is megnézünk egy meccset. Ezért köszi nektek Gyuri, a többi meg később már úgy sem számít…
Gratulálok a munkáihoz
cuhingl!
Te olyan buta vagy,hogy Gyozike szegyelli magat helyetted is.
Ha igy gondolkodsz,akkor torold ki a multat Szt. Istvanig es akkor biztos jobban fogod magad erezni.
Minden nep arra buszke amilye van.Napoleon,Mozart,Don Quijote,Don Juan,Donald kacsa...Nekunk van egy Puskasunk.
Most mit csinaljunk ha o a leghiresebb magyar??Jobb mint ha Tunci lenne az.
De eskuszom ha bizonyitasz,teszel valamit amitol Te hiresebb elszel holnaptol "I love cuhingl" poloban fogok kiallni a Deak terre.Addig kuss!Buj vissza az agyba,mert jonnek a gonosz bacsik,feher kopenyben a nagy szurival...
Sokszor megnéztem a meccset és mindig kiráz a hideg amikor Hidegkuti az első percben 16 méterröl bombagolt lő.Az ARANYCSAPAT akkor a világ legjobb csapata volt. Hozzá hasonlitani cs ak a nagy brazil generáciot és a 74 ben ezüstérmet szerzett holland válogatottat lehet de csak hasonlitani.Magyarországon akkor virágzott a labdarugás a b vagy a c csapatunk is mindenkinek méltó ellenfele lett volna.Mi voltunk a legjobbak egész europa sőt a világ a seggünket nyalta,a magyar szövetség elismert volt és a magyar játékosokat,edzőket nagyon szivesen alkalmazták.Megmutattuk a 6-3 al a mai modern labdarugás alapját,hogy hogy kell a totális támadofocit játszani.Aztán 54 után jött a hanyatlás egy két szép erdményünk még volt,de az ARANYCSAPAT teljesitményét meg sem tudtuk közeliteni. Nemzeti sportunkat a labdarugást tönkretették ebben az országban.Ez az én szubjektiv véleményem igenis az 56 os forradalom inditotta el a lavinát a játékosok kiáramlásával nem csak a nagycsapat de az teljes ifiválogatott is elhagyta az országot.Az akkori futbal vezetés nem vette ezt komolyan azt mondták majd 58 ba megnyerjük a vb t.Tudjuk mi lett utánna.Az a baj hogy a politikában és a labderugásban is ugyanazok vannak hatalmon akik mér sokszor elbuktak hiába jó valaki fiatal ambiciozus megfojtják ha nem valakinak a valakije vérfrissités kéne.Ezért kell tisztelnünk aki még köztünk van a ABBOL a korbol és nem azt mondani lerágott csont aki ezt mondja nincs kellő alázattal a sporág iránt.Lehet úgy is a jövőbe nézni, és előre vinni a sportágat hogy a régi nadjainkat a tenyereünkön hordozzuk és minden alkalmat magragadunk hogy kifejezzük mekkorák is ők valojában.32 éves vagyok sajnos nam láthattam PUSKÁSékat élőben játszani ezért fontos hogy tudjam valamikor olyan volt ez a sport nálunk mint ma a vizilabda ha azt modták foci azt mondták Magyarország.Ebböl merithetnek erőt a mai játékosok hogy.ujra oda kerüljön a magyar labdarugás ahova való a világ elitjébe .Tudom ez még csak álom de az álmok viszik elörébb a dolgokat.Szeretem a focit a jó focit ezért nézek spanyol vagy angol bajnokikat és ezért nem nézem a Magyar bajnokságot,de a válogatottnál mintha elindult volna valami.Egyre több a labdarugoakadémia és egyre több a jó képességű tehetséges játékos akiket ugyan eladnak külföldre de a hazai bajnokságban nem tudnnának a nemzetközi szintre felkészülni.Én az akadémiákon idönként levetiteném a régi nagy meccseket a 6-3 at vagy PUSKÁS 7-3 as bek döntőjét amin egymaga négyat vágott.Nem azért hogy a fiatalok bibliának vegyék mert a foci tényleg sokat válltozott sokkal erőszakosabb durvább lett elvesztette valodi szépségét.De miután megnézték a vetitést úgy álljanak fel hogy ha nekik sikerült nekem is sikerülhet én is Magyar vagyok mint ők mert példaképekre mindig szükség lessz.A 6-3 örök mondjon bárki bármit és nem csak nálunk egy angol fiatal is tudja miről van szó ők tudják mi az hogy tisztelet.TISZTELET!!!!
En mar a jovobe tekintek,meghozza a legnagybb tisztelettel a multra nezve!De eleg volt a tortenelembol,jelenleg szegyenek vagyunk es nem birom elviselni!
Vártam egy napot, nem akartam egy reklámkampány részese lenni...
De!
A 6:3-ra emlékezni kell! Őrizni a nagyjaink emlékét!
Ugyanakkor tegnap, az NSO-n feltettem egy kérdést:
1938. június 19., Párizs
Senki nem reagált rá!
Ennyire szelektív és számító a magyar ember agya...
Ez a dátum mindössze azt mutatja, hogy egy másik csapatunk is ért el ugyanilyen eredményt, mégis elhallgatjuk, megfeletkezünk róluk...
Szerintem annak a másik csapatunknak az eredményét legalább ugyanennyire meg kellett volna ünnepelnünk - 70 éves évforduló volt!
De nem tettük, jövőre sem fogjuk, mert nekünk +/- 100 év távlatában kizárólag a Puskás-féle Aranycsapat számít!
És ezt értelemszerűen nem ELLENÜK mondom!
Hanem a primitív magyar szakújságírók ellen! A farkasvakságban, a kis hazúg bezárt világukban élő magyar sportújságírók ellen!
Láttam az aranycsapatot, ők tudtak focizni. A egy különlegesen rossz világ volt, de a tehetségek ki tudták használni azt az ici-pici lehetőséget amivel a világ élvonalába kerültek, és csodálta őket az egész labdarugást értő, szerető emberiség. Akik azt mondják, hogy ma nincsenek meg az adottságok a jó focihoz, azok vagy nem értenek a labdarugáshoz, vagy szándékosan félravezetik a szurkolókat.
ujantieneso, ezt a pontot adom, bizony teljesen jogos! Korábban volt szó arról, hogy az MLSZ csinál valami megemlékezést, aztán mindenki elfelejtett mindent. Sajnos én is.
Köszi, ez korrek!
Adok egy linket, mert érdekes!
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/sport/foci/vb38.html
Érdemes elolvasni a végén az értékelést - sajnos igaz a mai napig!!!
És sajnos igaz lett 54-ben is...
A kép pedig ragyogó, Meazza és Sárosi kézfogása.
Előbbiről egy stadiont neveztek el, utóbbiról csak az korosabb fociguruk tudják, hogy kicsoda...
Ebből a szempontból valóban jó, hogy Puskásékról rendszeresen emlékezünk, így legalább Sándorgyurkán kívűl mást is ismernek a mai fiatalok...
És megint a "legendás" 6:3...Az Én véleményem szerint ez vicc ami itt folyik. Ez a mérkőzés 55 éve történt. Hogy ezt még el lehet adni az több mint bohózat...ez vicc. Aki látta azt a mérkőzést( Én igen) az meggyőződhetett róla, hogy tele van technikai. labdakezelési hibával ill hihetetlenül lassú...Szerintem Tisztelt Szöllősi Úr nem volna szabad mindíg ezzel a témával foglalkozni ( Ön gyakran szokott) hanem valami építő jellegű dolgot kellene találni, mert sajnos Önnek a foci nem megy...
Tisztelettel: Paulenka Szabolcs
Köszi, elolvastam, érdekes volt!
tisztelt uraim,
kérdésem: ha a hozzászóló személye vagy mondanivalója nem tetszik, akkor nem közöljük?
Ki kellene már ebböl gyógyulni,
üdvözlettel
robert parizon
58. robert parizon
2008. 11. 26. 9:12
Nem tudnak, a cencúra mindig a jelenlegi hatalom eszköze!
Látom (itt is) szép számban jelen vannak a Kádár-rendszerben szocializálódott, vagy annak szellemiségét öröklő egyének, akiknek kéjes örömet jelent minden, amivel mocskolni lehet bármilyen nemzeti értékünket. "a múlt nem számít", "kit érdekel mi volt ötven éve", stb.
Hát kérem szépen, akkor ezek szerint az a nem normális, aki szerint fontos a régi nagyjainkról megemlékezni, és megbecsülni őket? Mert akkor igencsak ostoba emberek élhetnek az oly' sokat felemlegetett "európában", ha szobrot kap tőlük Matt Busby vagy Eusebio, stadiont neveznek el Giuseppe Meazza-ról, a legnagyobb becsben tartják saját hazájában Beckenbauert, Cruyff-ot, Bobby Charltont ?
Ami a szakmai részét illeti: biztos hogy nem pusztán udvariasságból áradoztak neves szakemberek tucatjai a 6:3 -ról (vagy Alex Ferguson a glasgow-i Real Madrid - Eintracht Frankfurt BEK döntőről-Puskás 4 góljával-, mint élete meghatározó futballélményéről), az a csapat messze megelőzte a korát (söprögető feladatokat is ellátó kapus, felfutó szélsőhátvédek, visszavont középcsatár,hogy csak néhányat említsek). Tanult is a mérkőzésből mindenki-csak mi magyarok nem. Hála a cikkíró által is emlegetett Kutas elvtársnak és hasonló szellemű társainak, akik a magyar futballt tönkretették-néha hajlamos vagyok arra gondolni hogy szándékosan,de ezt most hagyjuk.
Szöllősi úrnak a cikkhez és a DVD-hez egyaránt gratulálok, szívből kívánom hogy nagyon sokat keressen vele, mert az azt jelentené hogy sokakhoz eljutott a mérkőzés felvétele.
Mountie!
Teljesen egyetértek veled!
Üdvözlet.
Én is láttam a mérkőzést és a cikk írójához hasonlóan fel is vettem videókazettára.Bár akkor láttam először a meccset, mégsem volt csalódás.Eleve tudtam ugyanis, hogy nagyon más lett a futball azóta.
Nem szabad összehasonlításokat tenni a régi idők focija és a mai futball között.Én is azon az állásponton vagyok, hogy az akkori idők focijában mi voltunk sokáig a legjobbak és ezért hatalmas tiszteletet és megbecsülést érdemelnek Puskásék.
Viszont azóta hatalmasat fejlődtek az ellenfelek, mi pedig nem...finoman szólva.A kérdés az, hogy miután a világ tőlünk tanult abban az időben, mi mért nem tudtunk utána a világtól tanulni...
Az akkori lötyögős stílusról - ahogyan itt sokan írták -, eszembe jut, hogy vajon az akkori fiatal gyerekek a grundon netán nem kergették a labdát akkora hévvel mint a maiak?
A cikk írójának stílusa egyébként nekem alapból nem tetszik, mert még nem igazán láttam a mai magyar fociról dícsérő írást tőle.Pedig azért az utóbbi időben is aratott szép győzelmeket a válogatott és nem minden nb1-es mérkőzés volt nézhetetlen.
Többnyire akkor látok tőle cikket, ha negatívumról lehet írni és akkor általában jön a bezzeg még régen... kezdetű mondatokkal.
Kedves robert parizon!
Nem lettél moderálva, ha technikai okokból nem jelent meg a véleményed, elnézésedet kérjük. Próbáld újra!
Kugler Károly viszont ne csodálkozzon a moderáláson, ha Adebayor testrészét kínálgatja másoknak...
Ez a cikk újabb morális mély pont a szerző (!) pályafutásában.
Mélypont egy szó (Pilinszky)...
Te basten.Gondolom ez a bastardbol jon,csak beceznek.
Ha van melypontja,akkor azt jelenti,hogy volt csucspontja is.Neked mid van/volt?Te olyan melyen vagy,mint a Marianna-arok...
Tisztelt Szollosi ur!
Annak idejen szerveztem egy beszelgetest ahova meghivtam Buzanszki es Grosics urakat beszelgettunk az eredmenyeikrol akkori eletukrol most hogy elnek es persze a vb dontorol.Korulbelul 80 fiatal latogatott el a rendezvenyre tehat a siker csak reszben valosult meg.Biztosan jo dolog ujra es ujra konyvet cd t kiadni az aranycsapatrol jo hogy van kikre buszkenek lennunk,de el kene gondolkodni azon hogy hol uthet ez vissza.Sajnos most leginkabb a holocaustal tudom osszehasonlitani ezt a helyzetet.Nagyon megrendito dolgok tortentek minden jo erzesu ember iszonyodik tole es melyen eggyutt erez a zsido aldozatokkal.Oket is megkovettek mar elnezest kertek tolluk anyagilag tamogattak oket stb stb.60 eve tortent es most mar ellenerzeseket valt ki emberekbol hogy a zsidok sajat celjaikert meg mindig nap mint nap visszanyulnak ,felhanytorgatjak,felidezik a multat.Onok hanyszor emlegetik meg mert kezd ez is visszas lenni.Evente uj konyv, film ,cd stb es mindig ugyanaz.Ezzel lassan a teljes erdektelenseget valtjak ki a fiatalokbol.Miert nm irnak a 38 as vb dontorol a vvk kupagyozelemrol Albert aranylabdajarol a vb k legnagyobb kulonbsegu gyozelmerol ( Magyarorszag: Salvador 10 :1)Annyi dolog van amikre meg buszkek lehetunk.Anyagi erdekeikert kerem ne romboljanak le egy mitoszt.Koszonom hogy meghalgattak es remelhetoen megertettek.
Azert van egy kis kulonbseg a ket szitu kozott.Az egyik sajnaltatja magat,a masikat meg dicsoitik.Utobbi szimpibb.es inkabb legyen napi 100 Puskas cikk,mint egy Gyozike,Tunci,Pako,BB.. cikk.Ezekbol aztan nem lehet erot meriteni,de a pl. az Aranycsapatbol lehet peldakepet valasztani.
Grenoble!
Ha igy gondolkodnanak az emberek,akkor Beckenbauer,Pele,Platini... mind a feledesbe merultek volna,de ha ok valahova mennek,akkor ott mindneki osszeszarja magat,hogy csak lathassa akar,beleertve Teged is.Nincs az a kapu,ami ne nyilna meg,ha ok kopognak rajta.Sajnos latom nalunk ez maskepp mukodik.Az,hogy melyik jobb azt nem nehez eldonteni.
Hát nekem mindig eszembe jut itt Bátonyterenyén mikor elmegyek futni a sportpályára, hogy a pályaavatón az Aranycsapat játszott...nem semmi érzés azért na...
Elnézést az elütésért! Valóban így helyes: mélypont!
T. Szöllősi Gy.!
Olvasgatva azokat a válaszokat, amiket a hozzászólóknak ír, azt kell mondanom, hogy szerintem ön nagyon buta ember. Többször megfigyeltem már – régebbi írásoknál is –, hogy amikor már végképp nem tud semmi okosat mondani, akkor válaszként kijavítja a hozzászóló helyesírási hibáit (lásd 65.). Ez nagyon szánalmas dolog. Ha viszont tényleg ennyire érzékeny a magyar nyelv szépségére, akkor ajánlom figyelmébe az ön által írt (41.) szöveget, amelyben bőven akad javítani való (pl. a 2., a 4. és a 6. sorban is). Szóval mielőtt másokat próbálna nevetségessé tenni, előtte inkább önmagát tegye tisztába.
Dr Boloni.
Miert is nem akarod megerteni?Senki nem mndta hogy nem tiszteljuk oket.Itt franciaorszagban vannak ujkori hosok akik egymas utan vb t es eb t nyertek.Vannak regi nagy jatekosok ugynevezett aranygeneraciok.Megsem jelenik meg percenkent valami profitorientalt anyag roluk.Te nem erzed a visszassagot?Azt kell irni mindenkinek amit hallani jo ugye?Vedd mar eszre ezek a emberek nem a sportert elnek hanem a sportbol.Gatlastalanul beletaposnak barmibe ha jol megfontolt anyagi erdekuk ezt kivanja.Kezeljuk helyen a dolgokat.
Zidane-ról, Henryról, vagy a Tour de France "hőseiről" nem jelenik meg percenként valamilyen profitorientált dolog? Ezt, ugye, nem gondolja komolyan...
Igaza van a cikkírónak abban hogy szinte senki nem látta a 6:3-at se , de a világbajnoki mérkőzéseinket se (amikor még kijutottunk vb-re). Mindenesetre én ezek után se fogom látni, mert nem adok ki pénzt egy olyan dologért amit egyszer néznék meg. Ezeket valamelyik sport tv-ben kéne levetíteni több alkalommal, hogy mindenki megnézhesse. 70-es évekbeli focit láttam már én is... tényleg röhej a maihoz képest. Természetesen tiszteljük Puskást és a régieket, de őket évente egyszer kéne elővenni, a többi napokon pedig nem a múltidézéssel foglalkozni hanem a jövő építésével.
1953.november 25-én Legenda született, amire még 200 év múlva is emlékeznünk KELL. Szerintem amit Szöllősi Gy. csinál, szükséges és hasznos dolog.
Lehet ostobaságokat beszélni arról, hogy röhej a 70-es évekbeli foci, de akkor vajon a szurkolók (azok, akik látták mondjuk azt is és a 2002-es világbajnokokat is) miért a 70-es brazil világbajnok csapatot választották a valaha volt legjobb csapatnak, s másodiknak az 54-es magyar válogatottat? Magam is ismerek olyan embereket, akik látták közelről mondjuk Bozsikot is játszani és Rijkaardot is, s mindkét játékost hasonló világnagyságnak tartják, azzal a megjegyzéssel, hogy Bozsik tudását azért nagyon nehéz volt megközelíteni a posztján, mindmáig nem nagyon sikerült senkinek. (Tényleg csak zárójelben: Rinus Michels nem csak a hetvenes évek Ajaxát, hanem később a 88-as Európa-bajnok válogatottat is az Aranycsapat mintájára építette fel. Hadrendben, egyéniségekben, mindenben. Láttam olyan szakkönyvet, ahol be voltak helyettesítve a játékosok: Gullit - Puskás, Rijkaard - Bozsik, Van BAsten - Kocsis, stb... Mi több, még a 96-ban BL-győztes Ajax-szal kapcsolatban is láttam ezt a sémát.
Na, nem akartam a cikkhez szólni, de a hozzászólások egy részével nem értek egyet. Más volt akkor a labdarúgás, nincs értelme az összehasonlításnak. Ha az Aranycsapat tagjai ma kapnák meg azt a képzést, amit a mostani nemzetközi sztárok kapnak, ugyanúgy a mezőny felé nőnének, bár abban biztos vagyok, hogy idehaza ma már elvesznének a magyar foci sötétjében. Ezek a játékosok zsenik voltak, a labdarúgás művészei. Futni meglehet tanulni, erősebb is lehet valak, fittebb is, de a szituációkat olvasni kell, és a trükköket, cseleket nem lehet taníani. Pusskás visszahúzós gólját ma se védené senki, zseniális volt a visszahúzás, teljesen váratlan megoldás volt, olyan legendás csellel, amihez foghatót manapság már jó ideje nem lehet látni. Pont az ilyen megoldások miatt voltak kiemelkedőek, mert olyan dolgokat csináltak meg, amikre mások még gondolni se mertek volna. Egyébként mag a meccs nagyszerű, mindig élmény látni, annyi szép megoldást csinált a két csapat, mert az angolok is kiválóan játszottak, talán pont ezért is legendás ez a győzelem.
Még csak annyit, hogy a meccs több torrentoldalon fennt van már régóta, nekem is onnan van meg.
Hááát... amennyire tudom, a 6-3-ból létezett egy szakmai kópia is. Gyerekként olvastam (azt hiszem Kő András: Bozsik könyvében), hogy Sebes azzal kezdte az emlékezést Bozsikról, hogy előbb levetített egy csomó meccset, köztük a 6-3-at, de a berni 2-3-at is.
Amikor Sebes egyik segítőjéből, Mándi Gyulából az izraeli válogatott szövetségi kapitánya lett, ő is vitt egy kópiát a 6-3-ból levetíteni.
A múltat nem azért tanítjuk, hogy most is így kell csinálni, legyen szó futballról, vagy hadistratégiáról. Hanem azért, mert egymásra épülnek. Nem tudom, hogy mennyire igaz, hogy az angol futball akkor, 1953-ban relatíve mélyponton volt. A 6-3-at, ami nekik 3-6 volt, addig elemezték, amíg ezen elindulva sikerült a '60-as évek közepére-végére egy annál jobb, világverő csapatot létrehozni. Nem a nosztalgiázáson, vagy a nosztalgia-bizniszen van a hangsúly, hanem a múlt feldolgozásán.
A futballt ma már másképp játszák, mint akár húsz éve. De Puskásék gondolkodását, hozzáállását vajon nem lehetne elsajátítani a mai focihoz nélkülözhetetlen fizikai és technikai tudáshoz?
Ha az Aranycsapat játékosai ma kapnák azt a képzést, amit a mostani nemzetközi sztárok? Hát erről beszélek, hogy lényegesen komolyabb képzést kaptak... Ahhoz hasonlót, mint a mostani brazil és afrikai játékosok, csak kicsit jobbat, mert nem csak a napi 6-8 óra grundfoci segítette a spontán fejlődésüket, hanem ráadásul még jó edzők is voltak és rengeteg egyesület.
Hát a probléma kiderült, azt hiszem. Legalábbis végigolvasva a hozzászólásokat bötüről bötüre, úgy tűnik. Mármint az, hogy jó magyar szokás szerint fordítva csináljuk a dolgot. Szakmai anyagokban, tankönyvekben, de még igényesebb előadásokban is a történeti áttekintés a preambulum, a szakma pedig a tartalom. Fordítva nem működik. Akkor sem, ha valami hiányzik. Márpedig nálunk a szakma, a szakemberek azok csak néhány önjelölt személyében (itt is volt hozzászóló közülük) vannak jelen, igazi szakember az ifi VB-t nyerő Bicskei óta nem ül magyar kispadon, másképpen pedig nem lehet előremozdulni. Pedig nagy nevek nékül is lehet maradandót alkotni. Legutolsó példa erre Marti Kuusela volt, akire szerintem már kevesen emlékeznek, azok is inkább letagadják. Pedig két bajnokságot nyert a Honvéddal, mégis elküldték. Persze, nagy bűne volt, ugyanis minden mondatában benne volt a "munka" szó, ami a magyar labdarúgásban/ból élőknek olyan, mint ördögnek a tömjénfüst. Ráadásul bejött: az egyformán rossz magyar NB I-es csapatokon a 20%-kal jobb erőnlétű, de semmivel nem jobb Honvéd lazán átgyalogolt. Azóta is, ha egy csapat feltűnően jó, csak meg kell nézni egy edzését, ott nem kocognak, hanem (jó, néha) futnak a játékosok. A jövő pedig nem derűs, akadémiák ide vagy oda. A kontraszelekció a futballban okozta a legnagyobb károkat. Persze, az anyagi lehetőségekről van szó... De amíg sok sportágban a felszerelés, utazás jelenti azt a megterhelést, amit csak tehetős szülők vállalhatnak, a fociban a rendszerváltástól az akadémiákig az edző bácsik, az akadémiák megjelenése óta pedig ezek a - látszólag - nagyszerű szervezetek (ráadásul legálisan) jelentik, mivel bárki nem engedheti meg magának. A tehetség -hát az meg kit érdekel? Nyugaton persze ez is másképpen működik, az akadémiák a labdarúgópalánták 25-50%-át ingyen oktatják, mert a szakemberek (ott vannak ilyenek) felmérik, ki az, akiből nagy játékos lehet, és amikor eladják, vagy a klub első csapatában játszik, a szakember is részesedést kap. Nálunk meg a jó magyar vállalkozói szemlélet itt is dívik. befektetek -hosszútávra - 1 Ft-ot, és vissza akarok kapni tegnap - legelább - 2 Ft-ot, és majd évenként ugyanennyit.
De most látom, milyen terjedelmes lett a pár sor, amit írni akartam (és lehetne még néhányszáz oldalt írni erről), úgyhogy csak annyit: kezeljünk mindent a helyén: Bevezetés a dicső múlt, tanulságok levonása, Tárgyalás: hol csinálják ma legjobban, kövessük őket, munkára fel, útközben akár csinálhatjuk jobban is, aztán kb. 20 év múlva jöhet a végső következtetés, ami akár Szöllősi Gyuriéval azonos is lehet: nézzük meg, az elvégzett munka mit eredményezett. Ha jól végeztük, biztosan elégedettek leszünk vele.
Gratulálok!
Ma regisztráltam magam és az első hozzászólásom nem máshoz mint 6-3! DÖBBENET,hogy még csak most lesz látható az egész mérkőzés.Ezt álmomban sem gondoltam volna.milliószor rágtam már magam,hogy meg kellene nézni de vártam még a kezembe kerül.ezek szerint várhattam.ez viszont ELGONDOLZTATÓ megintcsak,hogyan is "BECSÜLJÜK" meg az értékeinket
Az ilyen mérkőzések miatt lett a FOCI a sportok sportja.
BÜSZKE vagyok hogy a bekerültünk a NAGY KÖNYVBE/talán ezzel a mérkőzéssel kezdődik?"és idővel világbajnokok hm jönnek mennek....de DE EZ A MÉRKŐZÉS!!!..........szóval grat a cikkért és persze A HATALMAS ÖTLETÉRT!
Köszi, VUK666! :-)
SAjnos még csak most olvastam, ezt a meglehetősen elgondolkodtató, jó cikket. Engem minden ami nagy magyar történés büszkeséggel tölt el, és nem mondom azt h felejtsük el. Igenis büszkének kell lenni rá, mert h lehetne enélkül nemzeti tudatunk???
Azért aki azt mondja, h elfelejteni azokat a srácokat, akik miatt még legalább külföldön tudják , h miaz a magyar, és talán tartanak valamire, illetve szeretnek , mert itthon nem, az menjen a búsba. Igenis büszkének kellllll lenni az ilyenre, és példaképként tekinteni rájuk, mert igy még akár lenne is ebben az országban egy kis összetartás, nemzeti tudat és ezekután, ha olyan elszántsággal, küzdéssel, és tisztelettel a régi nagyoknak lépnének pályára a mai magyar, állítólag futballistának mondott játékosainak (tisztelet a kivételnek), talán nem kellene állandóan azon rágódni, h milyen sz...r a magyar foci. A tehetség megvan, csak épp a sportág iránti tisztelet, és nagyrabecsülés hiányzik, a játék által nyújtott élményekkel együtt, amely ezeknél a játékért focizó fiúknál megvolt!!!
A kölcsönösen kedvező fogadtatásnak köszönhetően a blogbejegyzések nem tűnnek el az Eb végeztével, hanem rendszeresen újabbakkal jelentkezem, hiszen a foci mindig szolgáltat izgalmas beszédtámát. Főleg a magyar foci...